Lebomló paraziták
Tartalom
Florapack Kertészet
Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg lebomló paraziták élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis null Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg nébih élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg Az alábbiakban a mintegy ezer vaddisznó és több mint vörös róka izommintáinak vizsgálatán alapuló tanulmány megállapításait foglaljuk össze.
A trichinellák a legelterjedtebb állatról emberre terjedő kórokozók közé tartozó fonálférgek. Az ember rendszerint sertés vagy pinwormok élnek élő állatok nyers, vagy nem kellően hőkezelt húsának elfogyasztásával fertőződik. A trichinellosisnak ezért nagy jelentősége van a parazita lehetséges gazdáiból származó hústermékek nemzetközi kereskedelmében.
Tartalomjegyzék
A trichinellosis egyúttal a legnagyobb kiadással járó állatról emberre terjedő parazitás megbetegedések egyike — egyes becslések szerint mintegy 11 millió fertőzöttje van évente. Izommintából mesterséges emésztéssel kinyert Trichinella-lárva A hazai köz- és állategészségügy által megállapított esetekben a trichinellák faji hovatartozása hosszú ideig nem volt ismert.
A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó - prédaa parazita-gazda, a parazitoid -gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat. A fajok közti kapcsolatok ilyen csoportosítása nyilván csak egy közelítés, a természetben átmeneti formák és az egyes kategóriákba be nem sorolható életmódok is megfigyelhetők. Az élősködő az életciklusának jelentős részét a gazdaegyeden gazdaegyedben éli, abból táplálkozik, csökkenti annak túlélési és szaporodási esélyeit tehát virulensesetleg tünetekkel jellemezhető betegséget is okozhat tehát patogén is lehet.
A fonalférgek okozta fertőzés aktuális hazai járványtani helyzetéről az es évektől egészen ig lebomló paraziták szórványos, részben anekdota-szerű információk álltak rendelkezésre.
Egyes szerzők Magyarországot Trichinella-mentesnek vélték, és a hazai szakemberek nagy hányada a parazitózist felszámolt közegészségügyi problémának tekinti még napjainkban is. Jelenleg összesen 9 Trichinella-fajról tudunk, amelyek közül három hazai jelenlétét bizonyították.
A lakosságnak elsősorban az alábbi kockázati tényezőkre kell tekintettel lenniük: A házi sertések szórványosan előforduló Trichinella-fertőzöttségére a háztáji állományokban lehet számítani, hiszen ennél a tartásmódnál lehet a legkisebb hatásfokkal védekezni az élősködők ellen.
Navigációs menü
Paradox módon hazánkban az összes, közfogyasztásra kerülő sertés kötelező Trichinella-vizsgálaton esik át óta, kivéve a háztáji állományokból származó, magánvágásra kerülő egyedeket. A óta minden évben megszervezett jártassági körvizsgálatok egyértelműen rámutattak, hogy a Trichinella-vizsgálóhelyek többsége a módszer kritikus pontjainak ismerete és a megfelelő képzés nélkül nem képes a parazita Európai Uniós követelményeknek megfelelő kimutatására.
Ez megegyezik a nemzetközi tapasztalatokkal.
Mindezek és egyes környező országok Horvátország, Szerbia, Románia, Ukrajna járványtani helyzete miatt a Trichinella-vizsgálóhelyek minőségbiztosítási rendszereinek kiépítése kulcsfontosságú hazánk járványvédelme szempontjából. Hazánkban is növekszik a vásárlói kereslet a bioélelmiszerek iránt.
Termékeink
A természetes körülmények között tartott sertések azonban a tartási és takarmányozási körülményeknek köszönhetően jóval nagyobb eséllyel fogyaszthatnak Trichinella-fertőzött tetemet, mint a nagyüzemi körülmények között tartott egyedek.
Magyarországon jelentős számú importált sertést dolgoznak fel. Ezek az állatok egyes esetekben olyan államokból kerülnek a hazai élelmiszerláncba, ahol a nagyüzemi sertésállomány sem mentes a trichinelláktól.
A fertőzött európai, vagy Európán kívüli államokat felkereső turisták fokozott kockázatnak vannak kitéve a helyi, trichinellákra fogékony állatfajokból készült, nyers vagy nem kellően hőkezelt hústermékek fogyasztásakor. Az élelmiszerhamisításból, illegális élelmiszerimportból és kereskedelemből származó, nem hőkezelt hústermékek is fokozott veszélyt jelentenek a lakosság számára.
Az átlagfogyasztók körében nem, de bizonyos társadalmi rétegekben pl. Az élősködők hazai elterjedtségét és az azt befolyásoló környezeti tényezőket vizsgálandó vörös róka és mintegy ezer vaddisznó Trichinella-analízisét végezték el hazánkban és között.
A genetikai vizsgálatok során 86 róka 2,1 százalék és 58 vaddisznó 0,02 százalék bizonyult fertőzöttnek — az ezekből származó lárvákat T.
Emberi élősködők
Az adatok térbeli elemzése alapján különböző kockázatú régiókat különítettek el hazánkban. A Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával határos északkeleti országrészben a trichinellák átlagos előfordulási gyakorisága viszonylag magas volt, és ez az érték jelentősen meghaladta az ország más területein észlelt gyakoriságot.
Ez a térség a T. A Horvátországgal határos délnyugati, valamint a Szerbiával és Romániával határos délkeleti megyékben a trichinellák átlagos előfordulási gyakorisága viszonylag alacsony volt. Szomszédainkban a nemzetségbe tartozó fonalférgek nagyobb számban vannak jelen, közülök is a legelterjedtebb faj a T.
A középső országrészben a trichinellák átlagos előfordulási gyakorisága alacsony, míg az északnyugati megyékben elhanyagolható volt. Mind a rókákban, mind a vaddisznókban a T.
Paraziták, a veszélyes „potyautasok” | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál
Ez az eredmény nem meglepő a hazánkkal délen és keleten szomszédos Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Ukrajnában előforduló nagyszámú T. Feltételezhető, hogy a parazita vadon élő állatokban megtelepedve az országhatáron kívülről bármikor bejuthat hazánk területére, folyamatos kockázatot jelentve ezzel a háziállatok és az ember számára.
A tokot nem képző T. Trichinella-fajok előfordulása Magyarországon: balra a T.
A faj fiatal hím egyedei akár több száz kilométer távolságot is képesek vándorolni élőhely keresése céljából, miközben számos kórokozót, így T. A helyi vadőr háztáji állományából származó sertésből készített nyers, füstölt kolbász okozta családi Trichinella-járvány vizsgálatát végezték el a Békés megyei Medgyesbodzáson ben.
Nem zárható ki, hogy a megbetegedések hátterében a vadőr által kilőtt, fertőzött, vadon élő állatokból származó, a háziállatokkal feletetett maradék állhat. A rókák Pasziánsz kalandok a vaddisznók élőhelyének környezeti jellemzői és a T. Ez az eredmény jelzi, hogy a T.
Szaprofita
Statisztikai vizsgálatok alapján a T. A nem művelt területekkel mutatott pozitív összefüggés lebomló paraziták az állhat, hogy ezeken a területeken a róka sokkal inkább generalista ragadozó, és itt nagyobb a dögevés, valamint a kannibalizmus valószínűsége is.
Az éves átlaghőmérséklettel mutatott negatív összefüggés okozója az állati tetemek lassabb lebomlása, a rókák alacsonyabb környezeti hőmérsékleten megfigyelt gyakoribb dögevése, valamint a T. Mezőgazdasági területeken a rókák fő táplálékát a rágcsálók adják — ezeken az élőhelyeken kevésbé jellemző a dögevés és így a fertőzöttségi ráta is alacsonyabb Hazánkban lebomló paraziták trichinellák járványtana változatos képet mutat: három Lebomló paraziták, különböző földrajzi régiókban — azokon belül pedig eltérő gyakorisággal —, jellemzően vadon élő állatokban fordul elő.
